Az idén úgy döntöttünk, hogy a telkünkön még megmaradt kis szabad földterületet beépítjük, és felhúzunk rá egy kis faházat. Ehhez mind helyi, mind otthon maradt magyar barátainkat hívtuk segítségül. Meg is érkeztek mindannyian és ennek köszönhetően ismét részt vehettünk egy kis adományozásban, Imre barátunk jóvoltából.
Wasantha és barátja gyakran megfordulnak nálunk, mivel nekik mindig szükségük van munkára és az azzal keresett pénzecskére; nekünk pedig mindig szükségünk van valakire, aki ismeri a helyi csíziót és meg tud mindent csinálni, amit mi nem. Mi azt szoktuk mondani, hogy Sri Lanka szegény ország, de senki nem éhezik, a mélyszegénység nem domborodik ki és a lelkükben, szívükben többnyire megelégedettség lakozik. A mi szemünkben azonban ezek az egyszerű, szegény emberek hősök, mélységes alázattal élik az életüket azon a szinten, ahol éppen lenni tudnak.
Imi meglepetésként „céges” pólót csináltatott mindenkinek, ezzel is jelezve, hogy a project ideje alatt csapatként működnek majd.
Illetve már otthon úgy készült, hogy a már nem használt okostelefonjait hozta magával, és az építkezés során átadta Wasanthééknak, akik látható és érezhető örömmel vették át az ajándékokat. Örülünk, hogy ismét tanúja lehettünk az adás-kapás örömének.
