A Galle Fort első számú kávézója az erőd egyik kis utcájában található, alig észrevehetően bújik meg egy bank épülete és egy katolikus kápolna között. De megtaláltuk, és nekünk még sok itt töltött év után is mindig akad megnéznivalónk, meghallgatnivalónk, azaz: beszélgetnivalónk. Megosztani pedig mindig jó, így tehát Titeket is invitálunk, tartsatok velünk.
Galle Fort – de hol is vagyunk pontosan?
A Galle erődön belül a Lighthouse street 10 szám alatt. A legegyszerűbben úgy található meg, ha az ember fia – vagy lánya – az Új Kapun érkezik az erődbe, s az óratorony mellett egyenesen továbbsétál néhány méternyit.
A homlokzat
Egy épület homlokzata hamar el tudja csábítani vagy éppenséggel riasztani a nézelődőt. De mivel is csábít egy házikóba rejtett üzletecske? A sok kis érdekes részlettel, a színekkel, az információkkal – és mindezek összhangjával. Nézzétek meg, miért vonzotta oda a tekintetemet.
Egy helyes, rendezett kávézó, pont olyan, ahol egy kiadós séta után meg szeretnénk pihenni. Menjünk egy kicsit közelebb, lássuk a cégért.
1932-es alapításával jelenleg a legrégibb, ma is működő kávézó az Erődben – mondja a cégér. Erről később a boltban többet is megtudok majd, de most még kíváncsian nézelődöm a bejáratnál.
Az üzlet kínálata. Irígykedjetek nyugodtan, ez itt mindennapos kínálat: 100 %-os dzsúzok, királykókusz, tradicionális rizs és curry, sült rizsek és tészták, s már olasz kávéfajták is vannak. Azt hiszem, vetekszik egy Lavazzával. (A jobb oldali zöld táblán a „fried rice” – sült rizs felirat alatt nemes egyszerűséggel hirdeti a tábla: බත් – bath, avagy főtt rizs. Ez fontos, mert a helyiek naponta háromszor esznek főtt rizst.)
Legyünk bátrak hát, és lépjünk át a küszöbön. Biztos vagyok benne, hogy odabenn ezernyi meglepetés vár.
És valóban. A bolt tulajdonosa széles mosollyal fogad – no, ez nem meglepetés, az itt élők rendkívül vendégszerető népek. Gyorsan rákérdezek, szabad-e fotózni, mire boldogan int a fejével, hogy természetesen. Megköszönöm, és nézelődök. Szívesen szegődik kaluzommá a kis ben boltocskában. Máris vezet a helyiség hátulsó részéhez, ahol mutatja: a nagyapa, aki 1932-ben nyitotta meg az üzletet, ebben a főzőben készítette a teát. Ma már csak díszként funkcionál a polcon, de nagy becsben tartja a család.
Majd azonnal lépünk is tovább, hiszen meg kell „ismerkedjek” a nagyapával, aki ugyan már csak képen van velünk, de a falról szigorúan ellenőrzi az üzletmenetet – a nagyi társaságában.
Nagyon érdekes érzés itt lenni ebben a kicsiny boltocskában, ebben az évszázados, vagy ki tudja, mennyi idős épületben, mely egyébként a korának megfelelő állapotban van. A falakról porlik a festék, a tető hullámpala, a padló csiszolt beton. Én személy szerint inkább kedvelem a régit, mint az újat, így otthonosan érzem magam. Főként, amikor a család többi tagjával is megismerkedem.
A kislánynak online oktatás van éppen, lelkesen ismétli a tanítóval és a többiekkel a hét napjait szingalézül. Közben folyamatosan utánam leskelődik, láthatóan boldog, nem veszi el kedvét a tanulás. Édesanya figyeli, hogy minden rendben menjen.
A széken gyönyörű leopárdminás cica alussza önfeledt álmát, ám amikor közelebb lépek, feleszmél, s leszökken a padlóra. A nagyobbik lány kérés nélkül máris a segítségemre siet, felkapja, s tartja a kapálózó cicust, amíg elkészül a fotó.
Megköszönöm, s rendelek egy teát. Mint mindenütt, itt is választhatok: tejjel vagy anélkül, cukorral vagy anélkül. Egy simát kérek, s az édesanya máris szalad hátra, s készíti. Addig a házigazdával beszélgetünk. Olyan pozitív energia áramlik az egész helyiségben, hogy megkérem, hadd készítsek vele egy nagyon rövid filmet, hogy magammal tudjam vinni az érzést a képek mellé. Boldogan rááll.
A teaivás közben figyelem a lányokat, ahogyan tanulnak. Nézzétek Ti is!
Búcsúzáskor kifizetem a tea árát, ami 20 rúpia, azaz 30 forint. Ajándékba kapok egy szem tradicionális szezámmagos édességet, amit a jó érzésekkel együtt magammal viszek.
Csatlakozz a Magyarok Sri Lankán Utazási Csoporthoz további hasznos információért!
A Magyarok Sri Lankán blogjára itt tudsz feliratkozni: https://magyarok-srilankan.blogspot.com/